
Szűcs Nóra
Képzés és fejlesztés
adminisztráció csoportvezető

Szabadfalvi Péter
Képzési partner koordinátor

Szelei-Csiki Erika
Képesség Fejlesztés vezető MOL Magyarország
A nyelvtudás a nemzetközi működés kulcsa – a MOL-csoportnál pedig stratégiai fontosságú területként kezelik a nyelvi fejlesztést. A MOL-csoport egy integrált, budapesti központú, nemzetközi energiaipari vállalat, amely 25 000 fős nemzetközi, dinamikus munkavállalói gárdájával több mint 30 országban van jelen, és több mint 80 éves iparági múlttal rendelkezik.
Az interjúban három szakemberük – Szelei-Csiki Erika, a MOL Magyarország Képesség Fejlesztés vezetője, Szűcs Nóra, a Képzés és fejlesztés adminisztráció csoportvezetője, valamint Szabadfalvi Péter, Képzési partner koordinátor – osztja meg tapasztalatait arról, hogyan támogatja a vállalati nyelvoktatás a szervezet mindennapi működését, fejlődését és stratégiai céljait.
A Globus csapatával hosszú ideje dolgoznak együtt. Ennek az együttműködésnek mi volt az íve, milyen mérföldkövek jellemzik a közös munkát?
Erika: Nagy volumenben több mint 15 éve dolgozunk együtt a Globus-szal – én is akkor csatlakoztam a MOL-hoz – de a velük való kapcsolat már a 90-es évek elejétől is megvolt néhány képzés kapcsán. Ez a folyamatos közös munka a vállalatunknál is ritkaság. Nem sok olyan partnerünk van, akikkel ilyen hosszan és eredményesen tudtuk fenntartani az együttműködést.
A Globus mindig képes volt megújulni, igazodni az elvárásainkhoz, új szolgáltatásokat, megoldásokat hozni. A legnagyobb változás egyértelműen a COVID időszaka volt, amikor gyorsan és zökkenőmentesen álltak át az online képzésekre. Ez máig megmaradt az oktatás egyik alapformájaként. Emellett évente közösen felülvizsgáljuk és frissítjük a képzési portfóliót, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy mindig naprakész megoldásokkal tudjunk dolgozni.
A jelenlegi szervezeti felépítésben milyen nyelvek ismeretére van szükségük a munkavállalóknak? Milyen arányban vesznek részt a dolgozók a nyelvi képzéseken?
Péter: A MOL regionális, sőt nemzetközi szinten is működő vállalat, így az angol a hivatalos munkanyelvünk. A régión belül – például a szlovák, horvát és magyar kollégákkal – szoros az együttműködés, így ezek a nyelvek is hangsúlyosak. Ha egy kolléga például Szlovákiába kerül vagy külföldről érkezik hozzánk, akkor alapszinten elsajátíthatja az adott helyi nyelvet. Az angol azonban minden szinten meghatározó, legyen szó prezentációkról, megbeszélésekről vagy e-mailezésről.
A nyelvi képzésekben a munkavállalók körülbelül 10%-a vesz részt – ez nagyjából 800–900 főt jelent Magyarországon. A nyelvtanfolyamok az oktatási portfólióban is a legnagyobb arányú képzések közé tartoznak.
Erika: A közép-kelet-európai régió egyik meghatározó vállalataként sokféle nyelvi igény merül fel. Gyakori az angol, német, orosz, horvát, szlovák és természetesen a magyar nyelv, de ad hoc módon bármelyik ország helyi nyelvét is elsajátíthatják a kollégák, attól függően, hová irányul egy-egy projekt vagy kiküldetés.
Egy ekkora szervezetnél minden bizonnyal gyakoriak a kihívások, amik rugalmas megoldásokat kívánnak. Hogyan zajlik az együttműködés a Globus szakembereivel a képzések megtervezésekor, az igények felmérésében, a jelentkeztetésben és a lebonyolításkor?
Nóra: A Globus rendkívül rugalmas és ügyfélközpontú. Egyedi igényeknél sem jönnek zavarba, tényleg nagyon rugalmasak, nyitottak és abszolút megoldásfókuszúak.
A hétköznapokban, a már jól bejáratott működés során is ugyanez a hozzáállás jellemző rájuk. Ha akár a már meglévő tanulókkal, akár az újonnan csatlakozókkal kapcsolatban felmerülnek extra igények, elvárások, módosítási kérések vagy például csoportváltási szándékok, azokat is mindig rugalmasan kezelik, és nagyon jó, támogató a hozzáállássuk. Az, hogy ilyen partnereink vannak, nemcsak megkönnyíti a közös munkát, hanem valódi biztonságot is jelent a folyamatosan változó szervezeti igények mellett.
Van-e olyan speciális képzési forma, ami kimondottan az Önök igényeire lett szabva?
Péter: Egyrészt, ahogy Erika is említette, amikor bejött a COVID, nagyon gyorsan át kellett állnunk az online működésre, és ebben a Globus rendkívül jó partnernek bizonyult – gyorsan és gördülékenyen léptek, és szinte az elsők között biztosították az online nyelvtanfolyamokat is. Ez a rugalmasság azóta is jellemzi az együttműködésünket, ami már hosszú évekre nyúlik vissza.
A közös munka során a képzési portfóliót folyamatosan fejlesztjük, mindig az aktuális igények mentén. Ebben maga a Globus is aktívan kezdeményez, innovatív ötletekkel keresnek meg minket, de természetesen mi is jelezzük feléjük, ha új típusú fejlesztésekre van szükség. Ilyenek például a célirányos nyelvi képzések, ahol nem pusztán a nyelvi szint emelése a cél, hanem egy-egy konkrét készség fejlesztése – például prezentációs technikák, szakmai nyelvhasználat, vagy akár small talk tréningek, amik kifejezetten egy-egy munkaköri szituációra készítenek fel.
Emellett megjelentek az úgynevezett „bite-sized”, rövid formátumú képzések, amelyek sokkal rugalmasabban illeszthetők be egy vezető vagy elfoglalt kolléga napi munkarendjébe. Kifejezetten ilyen a Speak 20×20 elnevezésű nyelvi képzési forma, ami az egyik legújabb közös fejlesztésünk: egy hónapon keresztül minden munkanapon 20 percet beszélget a résztvevő a nyelvtanárral. Ez az időtartam pont ideális ahhoz, hogy folyamatos fejlődést biztosítson, mégis könnyen beilleszthető legyen a napirendbe – különösen azoknak, akik nem tudnak heti több alkalommal hosszabb órákra kiszakadni a feladataikból. Ez is jól mutatja, mennyire figyelnek arra, hogy a képzés ne csak tartalmilag, hanem formailag is illeszkedjen a valós üzleti igényekhez.
A külföldi leányvállalatokkal való kapcsolattartás a munkavégzés központi eleme Önöknél. Miben nyújt konkrét segítséget napi szinten az üzleti fókuszú nyelvoktatás?
Erika: Az angol a hivatalos közös nyelvünk a MOL-csoporton belül. Ha valaki külföldre megy kiküldetésbe, ott legfeljebb a helyi csevegésben vagy kapcsolatépítés során használ helyi nyelvet, de a prezentációk, üzleti megbeszélések, belső kommunikáció és a legtöbb munkafolyamat csoportszinten, angolul zajlik. Ezért elengedhetetlen, hogy a kollégák magabiztosan tudjanak angolul kommunikálni – nemcsak a nyelvtani pontosság számít, hanem elsősorban az, hogy gördülékenyen, hatékonyan menjen az egyeztetés.
A leggyakoribb helyzetek, ahol az angol nyelvtudásra szükség van, az e-mailezés, prezentációkészítés, meetingeken való aktív részvétel, projektkommunikáció – ezek a mindennapi munkavégzés alappillérei. Ilyenkor nem az számít, hogy valaki hibátlan nyelvtani szerkezeteket használ-e vagy tökéletes-e a kiejtése, hanem az, hogy ne lassítsa le a folyamatokat, hogy ne háromszor annyi ideig tartson egy megbeszélés csak azért, mert angolul zajlik. A nyelvi képzések pontosan ebben segítenek: magabiztosságot, rutint adnak, hogy a kollégák hatékonyan és komfortosan tudjanak részt venni a nemzetközi együttműködésekben.
Kiknek biztosítják elsősorban a nyelvtanulási lehetőséget? A munkavállaló saját maga is jelentkezhet a nyelvtanulási igényével, vagy a vezetőik delegálják a résztvevőket?
Nóra: A képzés minden munkavállalónk számára elérhető – a kékgalléros kollégáktól egészen a felsővezetésig, hiszen nálunk mindenkinek van egyéni képzési kerete. A legtöbben a vezetőjükkel egyeztetve jelentkeznek, de előfordul az is, hogy a vezető nominál valakit egy adott projekt vagy előrelépési lehetőség kapcsán. Ez része lehet egy egyéni fejlesztési tervnek, vagy akár spontán döntés alapján is történhet, ha felmerül a fejlesztési igény.
Azt, hogy ki milyen nyelvet tanul, teljes mértékben a munkaköri igények és az aktuális projektek határozzák meg – így biztosak lehetünk benne, hogy a képzések valóban relevánsak, hasznosak és célzottak. Az is fontos, hogy a rendszer nagyfokú rugalmasságot biztosít: lehetőség van akár szintváltásra, új nyelv tanulására vagy speciális fókuszú képzésekre is, igazodva a kollégák aktuális feladataihoz és karrierútjához.
Miben gyökerezik az, hogy kiemelten támogatják a munkavállalóik fejlesztését, illetve ezen belül a nyelvtanulást és a folyamatos fejlesztést?
Péter: A nyelvi fejlesztés nem önálló cél, hanem szorosan beépül a vállalati stratégiánkba. A nemzetközi működés megköveteli, hogy minden szinten legyen egy közös nyelv, amely biztosítja a hatékony együttműködést a különböző országokban dolgozó kollégák között. Ehhez pedig megfelelő emberekre van szükség – olyan munkatársakra, akik nemcsak szakmailag és vezetőként kompetensek, de csapatban is képesek gondolkodni és motiváltak a fejlődésre.
Ahogy minden más területen, a nyelvi képzésben is három fő célcsoporttal dolgozunk: a kékgalléros munkavállalók, a szakértői munkakörökben dolgozók és a vezetők; illetve a tehetségek fejlesztése is egyaránt fontos. Például amikor egy fizikai dolgozó elindul a karrierútján, előfordul, hogy egy végzettséghez nyelvvizsga szükséges – ezekhez a lépésekhez is biztosítjuk számukra a nyelvi támogatást, hogy valódi előrelépési lehetőséget kapjanak.
A szakmai területek sokfélesége miatt – legyen szó olajkitermelésről, finomításról, logisztikáról vagy épp a legújabban kialakított hulladékgazdálkodási üzletágról – rengeteg mély szaktudásra van szükség, amely jellemzően magyarul nem érhető el. Ezért is különösen fontos, hogy kollégáink beszéljék a szakmai nyelvet, és képesek legyenek naprakészen követni a nemzetközi szakmai anyagokat, trendeket, fejlesztéseket. Így válik a nyelvi fejlesztés valóban stratégiai eszközzé, amely közvetlenül hozzájárul a fejlődéshez és a MOL hosszú távú céljainak megvalósításához.
Gyakran elhangzik az „innovatív” szó a vállalat kapcsán. Miben nyilvánul meg ez az attitűdjük nyelvi fejlesztés, vagy akár általában a képzés vonatkozásában? Vannak-e olyan közeljövőbeli célok, amiket a nyelvi fejlesztéssel terveznek elérni?
Erika: Mind a Globus, mind mi nyitottak vagyunk az új ötletekre és megoldásokra. A hagyományos 60 órás szintemelő tanfolyamoktól kezdve a 40 órás speciális képzéseken, egyéni klubfoglalkozásokon, videós beszélgetéseken és a „Chat Club” formátumon át már most is számos, eltérő igényekre szabott képzési forma megtalálható nálunk. Kifejezetten örülünk annak, hogy a Globus mindig partner ezekben az innovációkban, és együtt gondolkodhatunk azon, hogyan lehet a tanulást még hatékonyabbá és korszerűbbé tenni.
Idén például közösen kezdtük el vizsgálni az AI bevonását a nyelvoktatásba. Léteznek már olyan alkalmazások, ahol mesterséges intelligenciával, nem pedig emberi tanárral zajlik az oktatás. Mi ezt nemcsak érdekesnek, hanem kifejezetten potenciális fejlesztési iránynak tartjuk. Kontrollcsoportos teszteléssel tervezzük mérni, milyen eredményeket hozhat ez a típusú tanulás, mennyire motiválja a résztvevőket, és hogyan illeszthető be a már meglévő – például tanárral zajló – képzések mellé. A cél az, hogy haladjunk a korral, de közben reálisan lássuk, hol és hogyan érdemes ilyen technológiát alkalmazni.
Emellett olyan platformokat is beépítettünk a fejlesztési rendszerbe, mint a LinkedIn Learning, ami eredetileg nem kifejezetten nyelvi célra érkezett a MOL-hoz, mégis fontos szerepe van: az angol nyelvű videós tartalmak használata közben a kollégák nyelvi kompetenciájukat is fejlesztik. A Globus ebben is partnerként vesz részt – például az órák során ráerősítenek ezek használatára.
Van emellett egy teljesen önkéntes, ingyenes, házon belüli tanulópáros megoldásunk is, marketplace-szerű rendszerben, amely szintén segíti az informális, közvetlen nyelvtanulást – és ebben is számíthatunk a Globus aktív támogatására.
Számunkra kiemelten fontos, hogy minden generáció megtalálja a saját tanulási stílusához illő formát – legyen az klasszikus tantermi képzés, digitális megoldás, bite-sized azaz rövid, intenzív egységek vagy épp hosszabb, nagyobb „adagokban” érkező fejlesztés. Van, aki személyes órákat szeret, más a videós tananyagokra esküszik – nekünk pedig az a célunk, hogy minden igényre legyen válaszunk, és ehhez a Globus folyamatosan megbízható és proaktív partnerként van jelen.
Milyen kimagasló eredményekről, sikerekről, akár mérföldkövekről tudnak, amiben szerepet játszott az angol nyelvi fejlesztés is?
Nóra: Több fizikai munkakörben dolgozó kolléga is előrébb tudott lépni a nyelvtudása fejlesztésével – akár a felsőfokú tanulmányokhoz is. A külföldi menedzserek beilleszkedését is segítheti a nyelvoktatás. Bár központi statisztikánk nincs erről, a visszajelzések és a tapasztalataink alapján egyértelmű, hogy a nyelvi fejlesztés erősen formálja a karrierutakat.
Miben érzékelik elsősorban, hogy jó befektetés a vállalati nyelvoktatás? Milyen tapasztalatok, visszajelzések erősítik meg Önöket abban, hogy érdemes erre erőforrást fordítani?
Erika: A nyelvoktatás nálunk munkaidőben zajlik, és rendszeres a visszamérés. A haladás jól követhető: szintfelmérésekkel és tanári visszajelzésekkel látjuk a fejlődést. A legnagyobb arányban egyébként a nyelvi képzésekről érkezik visszajelzés – és ezek nagyon pozitívak. Ez mind azt mutatja, hogy a nyelvoktatás valódi értéket teremt. Azt mondanám, hogy a működésnek és a jövőbeli stratégia elérésének is alapvető feltétele jelenleg – ezért is mutatkozik meg tendenciaként az igény rá. Az, hogy a képzéseink 10%-a nyelvi képzés, egyáltalán nem kis szám.
Fontos az is, hogy nálunk munkaidőben zajlik a nyelvtanulás – máshol lehet, hogy ezt saját büdzséből vagy munkaidőn kívül kell megoldani. A visszamérés pedig kulcsszerepet játszik: ez teszi lehetővé továbbra is, hogy anyagilag is támogassuk a képzéseket. Nagyon jól látszik a fejlődés – például ha valaki A2-es szintről indul, és eljut B2-es vagy akár C1-es szintig, azt pontosan tudjuk követni.
A Globus rendszeresen küld részletes beszámolókat és visszaméréseket, ami nekünk is nagy segítség. A résztvevők oldaláról is sok visszajelzés érkezik, és ezek legnagyobb arányban szintén a nyelvi képzésekhez kapcsolódnak. Ezekből az is látszik, mennyire elégedettek a tanárokkal valamint a képzési formákkal – és ez vállalati szempontból nagyon fontos, hiszen ezeken keresztül nemcsak a hatás, hanem a minőség is mérhető.
A vállalati nyelvoktatást gyakran csapatépítő eszközként is kiemelik. A nyelvi fejlődésen túl mit látnak, mik az előnyei a csoportos nyelvtanulásnak?
Péter: A kiscsoportos képzések hatékonyabbak – a résztvevők motiválják egymást, felfelé húzzák egymás teljesítményét, ami különösen jól működik ebben a formában. Az online oktatás révén olyan kollégák is találkoznak, akik fizikailag és szakmailag távol dolgoznak egymástól. A nyelviskola szint alapján sorolja be őket, így előfordul, hogy teljesen más területről érkező munkatársak kerülnek egy csoportba. Ez segíti az egymás területeinek megismerését, csökkenti a szervezeten belüli “silósodást”, és közben valódi csapatépítő hatása van.
A másik nagyon fontos aspektus a folyamatos fejlődés lehetősége, ami különösen a fiatalabb generációk – például a Z generáció – számára meghatározó szempont egy munkahely kiválasztásánál. Ők olyan környezetet keresnek, ahol tanulhatnak, fejlődhetnek. A nyelvtanulás ebben kulcsszerepet játszik, mert sok esetben éppen az üzleti nyelvtudás hiánya akadályozná meg őket abban, hogy új szintre lépjenek, vagy nemzetközi projektekbe kapcsolódjanak be. Ha ebben támogatást kapnak, az nagyon erősen megjelenik, mint motiváló és megtartó erő – nemcsak a fiatalabbaknál, hanem általánosságban is.
Részt vettek vagy részt vesznek személyesen a tanfolyamok valamelyikén? Ajánlanák a Globus Vállalati Nyelvoktatást más vállalatoknak? Ha igen, miért?
Nóra: Igen, részt vettünk több tanfolyamon is, anyanyelvi tanárokkal. Nagyon jó volt megtapasztalni, hogy különböző módszerek, eszközök – akár mesterséges intelligencia – is színesítik az órákat. Személyesen is csak ajánlani tudom.
Erika: A Globus rugalmassága, ügyfélorientáltsága, a szolgáltatások minősége, a nyitottságuk az új ötletekre példaértékű. A MOL mérete miatt fontos szempont a volumen is – nem minden nyelviskola tud több száz főre ilyen változatos képzéseket biztosítani.
Péter: Számunkra a megbízhatóság kulcsfontosságú. A Globus minden évben gördülékenyen, pontosan és magas minőségben teljesíti a vállaltakat. A legutóbbi tendereztetés során is ők érkeztek a legtöbb újdonsággal – ez is mutatja, hogy nem kényelmesedtek el, hanem folyamatosan fejlődnek.